Így vált tragédiává egy Nobel-díj
‍
A Nobel-díj elnyerése minden bizonnyal a legnagyobb elismerés a kutatók, az irodalmárok és a társadalom jótevői számára.Ennek ellenére Harry Martinson svéd író, költő életében egy olyan személyes tragédia kezdetét jelentette, amely végül a halálához vezetett.
‍
Harry Martinson 1904-ben született Blekinge tartományban, Svédországban. Hétéves korában az apja meghalt, a család pedig olyan szegénységbe sodródott, hogy az anyja kénytelen volt elhagyni a gyerekeit és Amerikába vándorolni. A fiatal Harry tizenhat évesen megszökött az árvaházból,és egy hajón állt munkába, ahol csekély bérért szenet lapátolt. Így jutott el Indiába és Brazíliába, mígnem az egészsége visszakényszerítette a szárazföldre.
‍
Hajléktalanból befolyásos közszereplő.

Egy szép napon aztán a 25 éves fiatal ember érdeklődni kezdett az irodalom iránt. Azelőtt az országban a költők, írók szinte kizárólag egyetemet végzett emberek voltak, így Martinson a társadalompereméről hozott élettapasztalataival az úgynevezett proletár írók igazi úttörőjének számított. Saját életéből vett témáival hamar belopta magát a nagyközönség szívébe, s lassan, de biztosan felfelé kapaszkodott a társadalmi ranglétrán. 45 éves korában a Nobel-díjak kiosztásáért felelős Svéd Akadémiatagjává választották, ezzel bejárást nyert a szakma legfelsőbb köreibe és nem mellesleg az akadémia színarany bútorokkal berendezett termeibe. Csakhogy a növekvő befolyásért hatalmas árat fizetett…

Botrány vagy tragédia?

A díjazottak személye hatalmas botrányt váltott ki a svéd közéletben. Az újságok és a rádió még évekkel később is próbálták értelmezni az eseményeket, egyesek pedig úgy vélték, a Nobel-díj értelmét vesztette. A kritikára egyébként is érzékeny Martinson mély depresszióba zuhant, az állapota pedig egyre csak romlott, súlyos beteg lett és a Karolinska Egyetemi Kórházba költöztették. A döntést megkérdőjelező hangok azonban ezután sem hallgattak el, s az ezeket személyes támadásnak érzékelő költő végül nem bírta tovább: 1974 február 11-én egy olló segítségével véget vetett az életének.

Képek:
1. Harry Martinson – forrás: Wikipédia
2. Hary Martinson - forrás: Dagens Nyheter.
3. Az Aniara borítója – forrás: Albert Bonniers Förlag‍‍